Az allergiáról...

 

Mi az ételallergia ? 

 

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja ellene a védekezési reakciót. A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél: tojás, kagyló, halak, mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró.

 

 

 

Mi az étel-intolerancia ? 

Az étel-intolerancia - szemben az ételallergiával - nem az immunrendszer válasza, hanem inkább az emésztőrendszeré. Étel-intolerancia akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy az képtelen az összetevőt megemészteni. A leggyakoribb étel-intolerancia a laktóz-intolerancia. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban.

 

 
 
Mik az ételallergia tünetei ? 

Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A tüneteket kiváltó ételmennyiség emberről emberre változhat. A leggyakoribb tünetek: 

• csalánkiütés
• hányinger
• gyomorfájdalom
• hasmenés
• bőrviszketés
• nehézlégzés
• mellkasi fájdalom
• légutak duzzanata
• anafilaxia 

 
Az étel-intolerancia tünetei: 

• hányinger
• gyomorfájdalom
• felfújodás, puffadás
• hányás
• gyomorégés
• hasmenés
• fejfájás
• idegesség, ingerlékenység

 

 

 

Milyen gyakori az ételallergia és –intolerancia ? 

Az ételallergia a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája felnőttkorra sokszor visszahúzódik. Az étel-intolerancia ennél sokkal gyakoribb. Szinte nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne reagálna kellemetlenül valamely elfogyasztott ételre. Számos ember azonban kifejezetten bizonyos ételekkel szemben érzékeny. A leggyakoribb laktóz-intolerancia, amely a népesség kb. 10%-át érinti.

Mi okozza az étel-allergiát és – intoleranciát ? 

Az ételallergia oka az étel valamely összetevőjével - legtöbbször fehérje - szemben kialakuló immunrendszeri érzékenység. Előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a kérdéses kémiai anyaggal. Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között IgE ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE ellenanyagokat és más kémiaia vegyületeket (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának a célja eliminálni a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből. A felszabadult hisztamin tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. 

Az immunválasz eredménye az allergiás tünetek megjelenése. A tünetek fajtája attól függ, hol szabadul fel nagyobb mennyiségű hisztamin a szervezetben. Ha az orr-garat részen, akkor az orrviszketéssel, orrdugulással, orrfolyással, garatviszketéssel, gégeörémával járhat. Ha a bőrön, úgy csalákiütés, ekcéma jelentkezhet. Ha a gyomor-bélrendszerben, akkor hasi fájdalom, hasi görcsök, hasmenés hányás lehet az eredménye. Sokszor azonban a tünetek keverve jelentkeznek egyszerre több szervben is. Az ételallergia sokszor családon belüli hamozódást mutat, ami az öröklődési lehetőséget veti fel. 

Az étel-intolerancia hátterében igen sok tényező szerepelhet. Számos intoleranciát - pl. a laktóz-érzékenységet - az adott ételt (laktózt) lebontó enzim hiányzik az illető szervezetéből. Ekkor a lebontatlan anyagot legtöbbször a vastagbélben élő normális bélflóra baktériumai bontják le. Ez pedig gázternelődéshez, elégtelen folyadékfelszíváshoz, következményes hasmenéshez, felfűvódáshoz vezet. Igen gyakori, hogy ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat nem szeret a bélrendszerünk. Ezek lehetnek glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek, stb. 

A szulfitok szintés sok embernél okoznak intoleranciát. Szulfitok találhatóak természetes formában a vörösborban, de felhasználják őket mesterségesen is, pl. gombanövekedést megelőző szerként. 

Másik nagy csoport a szalicilátok, mely természetes formában megtalálhatóak sok gyümölcsben, zöldségebn, mogyoróban, kévában, gyümölcslevekben, sörben, borban. Az aszpirin szintén a szalicilátok egyik képviselője. Az arra érzékeny betegekben a szalicilátok fogyasztása tüneteket eredményezhet.

Mi az étel-allergia és intolerancia közötti klönbség ? 

Az étel-allergia tünetei megjelennek minden egyes alkalommal, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Másik oldalon az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózis-függő. Az ebben szenvedők tünetei addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal. Például a laktóz intoleranciás betegek általában minden további nélkül megihatnak egy kis porhár tejet, vagy fogyaszthatják a kévá tejszínhabbal. Tüneteik mindössze akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy gyakran egymás után. 

Az étel-allergia és -intolerancia különbözik továbbá az étel-mérgezéstől. 

Hogyan diagnosztizálható az étel-intolerancia ? 

Legtöbb étel-intolerancia meghatározása próbák útján lehetséges. Gondosan figyelni kell, mit mikor eszik, és milyen tünetek mikor jelentkeznek. Ezeket naplóban vezetve nagy eséllyel hetek alatt kiszűrhető a gondot okozó ételösszetevő. 

Másik lehetőség az eliminációs diéta. Ekkor minden szóba jöhető ételt teljesen kihagyunk az étkezésből a teljes tünetmentességig. Ennél a pontnál fokozatosan elkezdjük újra fogyasztani a kérdéses ételeket, és figyeljük, mikor jelentkeznek a tünetek.

 

 

 

 
Hogyan lehet az étel-intoleranciát kezelni ? 

Az étel-intolerancia kezelésének lényege, hogy a kérdéses ételt kerüljük el, vagy legfeljebb igen kis adagban fogyasszuk. Természetesen a megjelenő tüneteket tünetileg súlyosságuk szerint kezelni szükséges. 

 

 
Megelőzhet-e az étel-intolerancia ? 

A következő néhány pont betartásával megelőzhetőek az étel-intolerancia miatt kialakuló tünetek: 

• Tanulja meg, mely ételek okoznak Önnél problémát. Ezek fogyasztását mérsékelje, amennyire csak lehet.
• Ha étteremben vagy vendégségben eszik, kérdezze meg, hogyan készül a kiválasztott étel. Sokszor az étel elkészítése során kerülhetnek bele olyan anyagok, melyeket Ön nem tolerál.
• Mindig olvassa el a csomagolási feliratikat!

 

 

 

(Forrás: Ételallergia [origo] egészség)

 

 POLLENALLERGIA

 

 

 

      Az immunrendszer a szervezet védekező rendszerét jelenti. Feladata sokrétű, hiszen nemcsak felismeri az oda bejutó idegen anyagokat (baktériumok, vírusok, gombák, kémiai anyagok, a légutakból bejutó szennyeződések stb.), hanem ellenanyagokat is termel, vagy elpusztítja azokat.

 

        Legfontosabb feladata a szervezet minden sejtjének ellenőrzése, azaz önmagának felismerése a sérült, beteg sejtek „javítási” folyamatának elindítása. Ezt a szervezet daganatos sejteket ellenőrző feladatának hívjuk. Ez az immunrendszer legnagyobb feladata. Jóval nagyobb, mint az idegen anyagok felismerése.

 

        Az immunrendszert a csontvelő, az ott termelődő fehérvérsejtek, amik a csecsemőmirigybe (Thymus) jutva kapják meg a saját szervezetet felismerő képességüket, a nyirokcsomók (mely minden szervben megtalálhatók), a nyirokutak, melyek behálózzák az egész szervezetet, a tápcsatorna nyirokcsomói (belek) és a lép, máj melyek a legnagyobb nyirokszervet alkotják.

 

        Az agynak fokozott védelme van a kórokozókkal szemben. Különleges sejtek ellenőrzik az agyi erekből a szövetekbe jutó anyagokat. A fehérvérsejteknek is különleges tulajdonságai vannak. Az erek falán átlépve a szövetekbe juthatnak, és tudnak kommunikálni egymással (kémiai üzenetekkel), és emlékező sejtjei is vannak.

 

        Mindezen működést ugyanúgy, mint más szerveknél a központi idegrendszer is nagy fokban befolyásolja, de a külső környezet hatásai is károsan vagy jótékonyan befolyásolhatják a működését.

 

        Az előzőekben láttuk röviden az immunrendszer feladatát, de ennél jóval bonyolultabb a működése. Az elmúlt években a kutatások sok immunfolyamatot, betegséget tártak fel, ilyen a pollenallergia is. Lényege: a légutakba jutó pollen (ami a koromtól, ipari, kémiai vegyületektől, permetszerektől szennyezett) nem vagy alig tud onnan a természetes légúti „takarító” folyamattal kijutni helyi gyulladásos nyálkahártya duzzanattal és sokszor a mélyebb légutak simaizom görcsével járó folyamat. Orrban vizes orrfolyás, orrdugulás, köhögés; garatfalon viszkető érzés, gyulladás, fájdalom; a gégén duzzanat; az alsóbb légutakban nyálkahártya duzzanat, köhögési rohamok. O2 felvétel zavara lehet.

 

 

 

        Kisgyermek és idős korban súlyosabban zajlanak ezek a folyamatok.

 

        Az allergia hajlam öröklődik és sokszor vírusinfekció, helytelen csecsemőtáplálás kapcsán a bélrendszerbe korán bejutó fajidegen fehérjék (tej-tojás-szója) már megkezdik a szervezet allergizálódását, ami a környezetszennyeződéssel csak fokozódik. Erre jó példa Japán, ami változtatott az autók kipufogógáz minőségén. Javult a légszennyeződés, és kevesebb légúti allergiás megbetegedést észleltek.

 

        Az allergiás megbetegedéseket a stressz, a helytelen táplálkozás (magas fehérje és sóbevitel) nagyfokban súlyosbítja, gyakran autoimmun betegségekbe „hajszolhatja”. A lelki tényező sem elhanyagolandó: önmagunk el nem fogadása, a feszített élettempó, a környezet és magunk önmagunkkal szembeni magas elvárásai fokozhatják az allergiás tüneteket.

 

        A pollenallergia megelőzésében a helyes táplálkozás, életmód mellett termékeink is sokat segíthetnek.

 

(Dr. Mészáros Zsuzsanna)

 

 

 

Szénanátha - pollen allergia

 

Okozójuk a pollenek, a fák, füvek, gyomok virágporai, 15-20 mikron nagyságú hímivarsejtjei. A nyálkahártyára kerülve immunológiai folyamatokat indítanak be az érzékennyé vált szervezetben.
Magyarországon a lakosság kb.20%-át érinti enyhébb vagy súlyosabb formában. A század elején még csak 1% volt! Tömeges előfordulása közegészségügyi gondokat okoz. Ez indokolja, hogy részletesen foglalkozzunk vele.
Évente visszatérő, szezonális nátha, bőséges vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orr-, garat-, szemviszketés, könnyezés a szénanátha jellegzetességei. Súlyosabb esetben allergiás asthma is kialakulhat pollentől. Tünetei az állandó köhögés, fulladás, sípoló kilégzés. Allergia szempontjából azok a növények jelentenek igazi veszélyt, melyeket a szél poroz be, így a virágzásuk során nagy tömegben juttatják pollenjeiket a levegőbe. Meleg, száraz, szeles idő különösen kedvez a virágpor terjedésének. Széllel több száz kilométerre is eljuthatnak a pollenek.

 

 

Már kora tavasszal( február-, márciusban) kezdődhetnek a típusos allergiás tünetek a barkás fák bokrok virágzásával. Elsők ezek közül a mogyoró, éger, nyír, szilfélék, majd a nyár, fűz, bükk, tölgy követi.

 

A kora nyári (májusi-júniusi) tünetekért leggyakrabban a fűfélék (perje, pázsit) és a különféle gabona pollenek (pl.rozs pollenjei) a felelősek. Virágzásuk elég elhúzódó. a nyárfa fehér, pihés termése, mely májusban száll és szabad szemmel is jól látható a közhiedelemmel ellentétben már nem allergizál! A nyárfa barkádzása március végén, április elején történik. Mégis sok fűpollen érzékeny beteg panaszait a nyárfának tulajdonítja.

 

A késő nyári allergiát (július-augusztus-szeptember) a gyomnövények okozzák. Virágzási sorrendben a lándzsás utifű, fekete üröm, és a parlagfű a legelterjedtebb Magyarországon.
Legagresszívebb ezek közül a PARLAGFŰ. (Ambrosia eliátor)helytelen korábbi elnevezése vadkender, amelyre nem is hasonlít!
Az allergiás náthát nemcsak a pollenek, hanem atkák, gombák, szőrök, hám antigének, tollak is okozhatják.
Többnyire egész évbe okozhatnak tüneteket szemben a pollen allergiával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Az allergiáról
Segítség!Óvodás a gyermekem! - © 2008 - 2024 - ovianyu.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat